Boooooooommmmmm

Ha már tegnapi visszatekintőnk, a Faxni kapcsán megemlítettem a Boom Boom-ot, ejtsünk pár szót róla! No, meg az akkori időkről is!

A '80-as évek végétől kezdve újra életre kélt a blues muzsika. Reneszánszát élte egészen '95-ig. Kicsit több, mint öt év katarzis a blues mezején. Rengeteg banda bontott szárnyakat akkoriban.
Köztük volt a CB-zenekar is egyébként. Trióként kezdtük, Miszori​ Jenci, Tóth "TG" "Matula" Gábor és jómagam. '91-ben szereltem le, azután rögtön megalakultunk: A jó öreg Szabadnép utcai pecóban próbáltunk. Sose felejtem el, az első nóta, ami bekerült a repertoárba, a Rolling '66-os útja volt. Ez a dal más okból is nevezetes számomra. Hajdanán, a '80-as évek elején, egy szilveszteri buli kapcsán fogadtuk meg - többek között TG-vel -, hogy minden év első órájában ezt a Stones nótát meg fogjuk hallgatni. Én azóta is tartom magam ehhez.
Kétségtelen, hogy akkoriban az un. második vonalban sok esetben sokkal ütősebb csapatok játszottak, mint a média által sztárolt és leginkább felfújt "élvonalban". Igaz, ez manapság is így van. Sőt, ha a megasztárosdi és egyéb lufifújó verseny egyre satnyuló színvonaltalanságát megfigyeljük, nem is juthatunk más végkövetkeztetésre. Nem beszélve a nemzetközi versenyekre delegált szerencsétlenekkel, mint ByAlex, Kállai-Sanders, meg a többi "kiválasztott". Persze, az már inkább politika, mint zene, úgyhogy hagyjuk is!
Az említett második vonalban ott voltak pl. a mai Ismerős Arcok egy része is, Udvari Bolondok névvel illetve magukat. A zalaegerszegi Shabby Blues Band és a Bazooka, Dodó felejthetetlen énekhangjával és Polgár Peti zseniális gitárjátékával. Meg persze sokan mások... A legjobb idők voltak azok. Én így emlékszem vissza. Mondjuk, a szokásos pénztelenség miatt elég döcögősen haladt a szekér, de valahogy mindig megoldottuk. Ákos Barátom volt akkoriban is a hangmérnökök gyöngye. Miként ma is. Ha a cucc jól szólt, abban biztosan benne volt a keze. Ahogy az élőzene úgymond kiment a divatból, a CB is beadta a kulcsot. Természetesen voltak más tényezők is, de legfőképp az éjszakai életben bekövetkezett generációváltás tett be mindennek.
Más a helyzet ugyanakkor PestBudán, ahol aktuális üdvöskénk, a Boom Boom a mai napig prezentálja a bluesokat. Mondjuk, olyan nevekkel, mint Szappanos, Mohai, Tátrai, Borlai szinte bármit el lehet sütni. Pörkölnek is rendesen a skacok, annyi formációban pirít mindenik, hogy lekövetni is képtelenség. A Boom Boom-ban viszont nagyjából hasonló műsorkészletet játszanak, mint az egykori másodvonalbéli társaik. Igen dinamikus, dögös, ellentmondást nem tűrő vehemenciával ragadtatják el magukat rendre koncertjeiken. Véleményem szerint leginkább itt élik ki brutál hajlamaikat. Feszültséglevezetőnek használják ezt a bandát. Egyfajta orgazmikus élményt nyújtva egymásnak saját maguknak és közönségüknek. Egyébként, vélelmezem, hogy nevüket egy John Lee Hooker nóta címéből kölcsönözték. Nem rossz választás. Kifejező. Miként az alábbi nótában is tetten érhető minden fentebb róluk leírt jelző, ami illik a névválasztáshoz.
Ui: Legyetek bölcsek és ne engedjetek utat lelketekben a Gonosznak! Az egymás iránti szeretet vezéreljen Benneteket!

Sajnos a CB-Zenekartól még nincs digitalizált felvétel, ezért be kell érnetek most a Boom-Boom-mal:

Nagycsuri 2015.10.17.