Képzeljétek, tegnap este - természetesen úszás után - egy roston-sütögetős, beszélgetős estére voltam hivatalos, Teréz Barátném jóvoltából. Ő most
beugrósként dolgozik nálam. Nagyon kedves, aranyos teremtés, hét gyönyörű gyermek édesanyja. Igazi, vérbeli, jó magyar asszony a szentem, igen szeretem. Ő maga látott vendégül a gyenesdiási nádfedeles birtokán. Hangulatos kis élettér. Igen kedvelem az efféle összejöveteleket. Ugyan most nem borozgattunk, de legközelebb duplán bepótoljuk, ígérem! Volt ott velünk ráadásként még egy igencsak szemrevaló menyecske is. Tekintetemet elég sűrűn pihentettem mosolygósan szép orcáján. Ott voltak még Teréz kedves párja, egyik gyermeke, Bogi, valamint az édesanyja, aki immáron kilencvenöt letöltött életévvel bír. Úgy mosolygott rám, mintha legalábbis táncra hívtam volna fel, amikor ráköszöntem. Csak úgy sugárzott. Az arca szinte mesélt az általa megélt múltról, amiből nyilvánvalóan már csak a szépre emlékezik. Boldognak és szeretetteljesnek láttam. Mondjuk, ilyen népes családban nem is lehet másként.
A mai világban, amikor tízből kilenc kapcsolat válással végződik, nem is csoda, ha boldogtalanok az emberek. Egyedül és magányosan gyötrelem az élet. A család és az elszakított gyermekek nélkül pedig talán már sohasem lehet teljes. Tényleg erre lennénk kárhoztatva? Nem hinném, hogy ez életcél lehetne. Írtam is erről a kérdéskörről már nem egyszer. A legbeszédesebb talán ez.
Szóval, pörgettük a nyárson a felfűzött fogást, igazi gasztronómiai élményben volt részünk az est folyamán. Háziasszonyunk és segítője kitettek magukért, ez úton is köszönöm önzetlenségüket! Legközelebb azért viszek magammal szúnyogriasztó kenetet, mert valami ismeretlen okból imádnak engemet. Hejjj, ezek a mocskos moszkitók. Hajlott koromra való tekintettel, azt már nem engedhetem meg magamnak, hogy a szúnyogmarások miatt kirügyezzen a tekintetem. Épp elég a bajom a ráncaimmal, árulkodóan fogják vissza a szebbik nem esetlegesen irányomban táplált szenvedélyesebb pillantásait. Amint a közelembe érnek persze.
Viccet félretéve, a vérszívó parazitákat leszámítva nagyon kellemesen telt ez az este. Sok ilyet kívánok mindenkinek!
(Eredeti megjelenés 2015.06.11. https://www.facebook.com/nagy.testverek.9/posts/853040298122650)
Nagycsuri 2015.10.22.
