No, kérem! Elérkeztünk a századik zenei bejegyzéshez. Ugyan jubileumi az eset, de
nem agyaltam különösebben, hogy valami eget rengetőt tálaljak ezen alakalomból. Ezt dobta a pillanat. Emszífájv. Jól ejtem? Nem érdekes! Szóval, ezek a skacok eleinte amolyan tingli-tangli pöcs zenét toltak. Nézzétek csak a fejszerkezetüket, nagyon gáz:
Említésre sem méltó. Keressetek rá valami korai erőlködésükre és rájöttök, hogy igazam van!
Ez a koncertalbum viszont formabontó részükről. Beértek. No, nem a célba, hanem mint gyümölcs a fán. Kicsit Punk, kicsit RockandRoll, kicsit Blues. Az énekes hangja ehhez a stílushoz kifejezetten előnyös. Pedig az említett korai érában még gyerekesnek se mondanám. Úgy reszeltek, mintha muszáj lett volna. Itt viszont már érezni, hogy szívből jön nekik. Nem egy zenei bravúr, de hallgatván az ember kiadhatja magából a fáradt gőzt. Igazán dögös. Csuri-bulikon is gyakran felharsant egy-egy MC5 nóta. Emlékeztek? Csóközön! Legyen áldott a Karácsonyotok és teljen vidám boldogságban!
Nagycsuri 215.12.23.
